„Elég szégyen, hogy ezért jött ide a miniszterelnök” – ellátogattunk Tarnazsadányba, ahol Orbán Viktor meghirdette a drog elleni harcot

Orbán Viktor február végén jelentette be, hogy hajtóvadászatot indítanak a könnyen hozzáférhető dizájner drogok terjesztői ellen. Az új drogtörvény azonban nemcsak a dílereket, hanem a fogyasztókat is szigorúbban bünteti.

A miniszterelnök március 31-én Horváth László fideszes képviselővel, kormánybiztossal közösen autózott a hevesi Tarnazsadányba. Horváth útközben azt állította, a szigorúbb fellépés hatására „egy hónap alatt jelentősen kevesebb a kábítószer a piacokon. Itt gyerekéleteket már megmentettünk. Családokat már megmentettünk.” Arról is beszélt, hogy a településen lakó 1300 emberből 100–150 lehet drogfogyasztó.

A településre bevonulva „Éljen a Fidesz!” kiáltásokkal fogadta a helyi lakosok egy csoportja a kormányfőt, aki lekezelt és szelfizett velük, majd megállapította: „Tarnazsadány velünk van.”

„Dolgozik mindenki, életvidáman”

Ezen a vidéken fut neki a síkság a hegyeknek, látszanak a Mátra vonulatai, tágas, szeles a település. Vannak gondozatlan, gazos porták bőven, málló vakolatú házak leszakadt, kajlán lógó redőnnyel, de ahogy közeledünk a hivatal felé, egyre több a módosabb, rendezettebb ház és udvar. Az utcák és a járdák tiszták, a fű lenyírva a közterületeken.

Van élet rendesen, bár hétköznap délelőtt érkezünk. Épp nyit a helyi bolhapiac a hivatal átellenében. Nem túl attraktív a felhozatal, főleg a ruhanemű tekintetében; akárha lomtalanításból összehordott szemetet árulnának tarka kupacokban. Mégis akad érdeklődő a viseltes gyerekruhákra, félretaposott cipőkre, leharcolt mikrosütőkre meg homályos monitorokra.

„Nincs itt semmiféle drog” – állítja határozottan egy idősebb, melegítős férfi a piacon.

Ne terjesszen senki rólunk hülyeségeket, nekünk nem arra van szükségünk. Ha volna ilyen probléma, tudnánk róla, azonnal összefogna az egész falu, és megszüntetnénk. Ne csináljon fényképet. Otthon sem szeretem, ha fényképeznek.

Egy másik férfi a feleségével jött, ők sem szeretik, ha fényképezik őket. Görkorcsolyát keresnek, de az épp nincs.

– Minden rendben van a településen, és nem szeretjük, ha kifelé mennek a nyilvánosságba a problémák, mert azokat mi megoldjuk. A vezetés is nagyon szuper. Tudom, mert én is képviselő vagyok.

Akkor politikus, vagyis közszereplő. Készülhet önről fénykép.

– Nem, nem szeretném.

Elárulná a nevét?

– Inkább nem. Na jó, Németh Mátyásnak hívnak. Új vagyok a testületben, én vagyok a legfiatalabb. Az a lényeg, hogy tisztaság van, rend van. Dolgozik mindenki, életvidáman. Hogy mondjam magának, maga is volt fiatal, biztos csinált egy-két hülyeséget, aztán kinőtte. Lehet, hogy itt is van ilyen. Csak itt rögtön meg akarja írni az újság.

A Ripost című újság azt írta, hogy ukránok terjesztik itt a drogot.

– Itt? Nincsenek is ukránok. Illetve egy család, a tónál laknak, de azok rendesek.

„Kuriózum a roma polgármester”

– Az itteni statisztikák nem rosszabbak az országosnál – állítja Botos Péter Adrián. A polgármester szerint a drogfogyasztás fiatal korban globális jelenség, de igyekeznek tenni ellene – felvilágosítással, sporttal, közösségi programokkal – már iskolás kortól kezdve.

Van munkalehetőség a faluban?

A közfoglalkoztatás keretein belül zajlik a zöldterület-karbantartás. Ha végigmennek, látják, milyen szépen rendben tartjuk a falut, pedig nyilvánvalóan nagyon nehéz, hiszen 22–23 utca van, és ezek nem kis utcák. Annak idején 240 ember volt a közfoglalkoztatás első nyilvántartásában, most csak ötvenen vannak, viszont mindenfelé dolgoznak az emberek: Gyöngyös, Hatvan térségéig elmennek buszokkal, meg a Jászságba, Jászberény és Jászárokszállás irányába, ahol a nagyobb gyárak vannak. Itt is működik egy német cég, a Bott Hungária Kft. Polcokat, felszereléseket gyártanak autókba. Náluk is dolgozik vagy ötven helyi lakos.

Vannak olyanok is, akik  foglalkoztatást helyettesítő támogatásból élnek?

Persze, de szerintem ilyen minden településen van. Nálunk az 1300 fős faluban maximum 15 százalékos a munkanélküliség. A fiatalok körében egyre nagyobb a munkavállalási szándék. Az iskolában akadnak már olyanok, akik érettségiznek, sőt akik egyetemre jelentkeznek, de vannak ilyen felnőtteink is.

Botos korábban önkormányzati képviselő volt, a 2024-es önkormányzati választáson váltotta a korábbi polgármestert, Koczka Ferencet. Édesapja családfakutató, ő írta meg Tarnazsadány monográfiáját, 25 éve dolgozik az önkormányzatnál, jelenleg raktáros. Botos a közszolgálati egyetemen tanul, előtte Miskolcon dolgozott szociális munkásként. Azt mondja, büszke rá, hogy a nemzetsége több száz éve él a településen roma családként. Tarnazsadány egyébként – világosít fel – 1301-től létezik, és az 1400–1500-as években, mikor a romaság intenzíven kezdett Magyarország területén letelepedni, itt már voltak cigány bevándorlók. Volt egy romatelep is, de 1974-ben a nagy árvíz elmosta. Akkor kezdtek a romák beljebb települni, és az arányok lassan átváltottak. Most a polgármester tudomása szerint 88 százalék a cigányság aránya Tarnazsadányban. A település vezetésében, a testületben csak romák vannak.

– Én ugyanaz az ember vagyok magyar öntudattal, és ugyanaz cigány öntudattal. És akivel leülök beszélgetni, azt ugyanolyan embernek gondolom, ha magyar, ha cigány, ha bármilyen.

„Tarnazsadány velünk van” – ezt írta ki a miniszterelnök a Facebook-oldalára. Tarnazsadány fideszes falu?