Kocsis Máté: Nem szavaz az Országgyűlés az „átláthatósági” törvényről

Lekerül a parlament törvényalkotási bizottságának csütörtöki napirendjéről az „átláthatósági” törvényjavaslat, így a nyár előtt nem szavaz a javaslatról az Országgyűlés sem – erről Kocsis Máté, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője beszélt szerdán az Indexnek.

Kocsis előzőleg egy videófelvételt tett közzé a Facebookon arról, nem biztos benne, hogy a parlament még a tavaszi ülésszakban végig tudja tárgyalni az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslatot.

A frakció egységes abban a tekintetben, hogy a szuverenitásvédelem érdekében a jogi eszközöket be kell vetni. Abban azonban vita van, hogy ezek az eszközök milyenek legyenek

– mondta Indexnek Kocsis. Elmondása szerint sok javaslat érkezett az elmúlt hetekben a tervezethez. Javarészt a frakción belülről – erre utalt Lázár János építési és közlekedési miniszter is –, ugyanakkor érkeztek vélemények a Magyar Bankszövetségtől, a Magyar Reklámszövetségtől, a Sándor Palotától, a Magyar Ügyvédi Kamarától és a lapkiadóktól is. A videójában Kocsis azért megjegyezte, hogy az „éritettektől” –  név szerint a Telextől és 444.hu-tól érkező – kritikákat nem kell figyelembe venni.

A sarkalatos törvényjavaslat, amelyet egyéni képviselői indítványként Halász János fideszes országgyűlési képviselő nyújtott be három hete, majd később sok más kormánypárti politikus mellett Orbán Viktor és Rogán Antal is a nevére vette,  a „külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezetek” ellen irányul, mondván, ezek veszélyeztetik Magyarország szuverenitását, különösen ha tevékenységük sérti vagy negatív színben tünteti fel

• Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét;
• a magyar nemzet egységét és összetartozását, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést;
• Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

Az átláthatósági törvény az ilyen módon megjelölt és a Szuverenitásvédelmi Hivatal által „jegyzékbe vett” szervezeteket súlyos szankciókkal büntetné, a többi között nem gyűjthetnék a továbbiakban a személyi jövedelemadó egy százalékát sem, külföldi támogatást pedig csak a NAV engedélyével fogadhatnának el.

A fideszes képviselők a parlament igazságügyi bizottságában korábban megszavazták a törvénytervezet további szigorítását, amely szerint a személyi jövedelemadóból felajánlott 1 százalékos támogatásokat már az idén  is elvennék ezektől a szervezetektől.

A javaslat ellene civil szervezetek és a legnagyobb független szerkesztőségek is tiltakoztak. Hogy kire vonatkozik, hogyan kell értelmezni, és mi a baj az átláthatósági törvénnyel, arról itt írtunk bővebben.

Török Gábor politikai elemző a Törökülés című podcastunkban a múlt héten arról beszélt: árulkodó, hogy a kormánypárti nyilvánosságban kevesebb szó esik az átláthatóságinak nevezett törvényről, egyes kormánytagok menekülnek az ezzel kapcsolatos kérdések elől. Az, hogy a Fideszen belüli nézet- vagy hozzáállásbeli különbségek a nyilvánosságra kerülnek, elsősorban arra bizonyíték, hogy most megengedett, hogy ezek láthatóvá váljanak, vagyis egy szereposztást látunk – fejtette ki.

Szerinte a Fidesznek egy kiélezett választási kampányban, amikor a legtöbb kutatás szerint az ellenzék áll jobban, nem lehet az a célja, hogy a lehető legrosszabb viszonyba kerüljön minden olyan sajtótermékkel, amiken keresztül el tud jutni a bizonytalan szavazókhoz. Rossz politikai stratégia lenne még magasabbra emelni a falakat, még inkább elvágni az átjárás lehetőségét – tette hozzá. Török szerint a legvalószínűbb szándék az ellenzék lekötése, egy sajátos tematizáció, amikor a hatalmon lévők nem azért hoznak valamit a napirendre, hogy azzal szavazatokat szerezzenek, hanem azért, hogy más dolgokat kiszorítsanak onnan, hiszterizálják az ellenfelet, és belerángassák az ügybe: ez esetben (illetve a Pride-nál is): Magyar Pétert és a Tisza Pártot.