A Fidesz belső vitára hivatkozva napolta el az ellehetetlenítési törvény elfogadását, de még meghosszabbíthatja Bicskéig
„A csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről levesszük az átláthatósági törvényt, és nem hozunk döntést a nyár előtt a kérdésben” – így közölte Kocsis Máté szerdán azt, hogy a javaslatról szóló háromhetes intenzív kommunikáció és sietős parlamenti munka után a kormánypárti kétharmad mégsem fogadja el azt a nyári szünet előtt. A Fidesz frakcióvezetője egy lakossági fórumon ezt azzal magyarázta, hogy a tervezethez nagyon sok „érdemi észrevétel” érkezett hozzájuk olyan helyekről, mint a bankszövetség, az ügyvédi kamara és az államfői hivatal, a frakción belül pedig kitartóan vitáznak ezekről. Elmondása szerint bár a képviselők az „ukrán propaganda” elleni fellépés szándékában egységesek, de ennek eszközeiről ugyancsak vita folyik.
Nem sokkal később Gulyás Gergely is azt mondta a Kormányinfón a szavazás elnapolásáról, hogy nem zárultak le a Fideszben a politikai viták. A kancelláriaminiszter bölcsnek tartja a frakció döntését, amit a miniszterelnök is elfogadott.
A Kocsis által is hivatkozott Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) nyilvános álláspontja szerint az elfogadása előtt mindenképpen szükséges az átláthatósági törvény érdemi átalakítása, hogy az valóban a közélet átláthatóságát biztosítsa, és „semmiképp se vezessen önkényes jogalkalmazáshoz”. Az aggályaikkal levélben keresték fel Tuzson Bence igazságügyi minisztert. A kamara higgadt jogi nyelven fogalmazta meg azokat a súlyos aggályokat a javaslattal kapcsolatban, melyeket az utóbbi időben számtalan helyről hallhattunk: egyebek mellet bizonytalan jogfogalmakat használ, sértheti a jogbiztonság alaptörvényi követelményét, aránytalanul korlátozható általa a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadsága.
A Bankszövetség ugyan nem adott ki közleményt, de a sajtónak a nevük elhallgatása mellett a szektor szereplői arról beszéltek, a törvény végrehajtathatatlan, aki alkotta, nem ismeri a pénzintézetek működését. Azt is mondták, a magyar bankrendszer iránt érezhetően megrendült a bizalom, és már a tőke kimenekítése is megkezdődött az országból.
Bár egyes kormánypárti hangok még azt is felvetették, hogy az Országgyűlés tárgyalja különleges eljárásban a törvényjavaslatot, végül maradtak a normál ügymenetnél. Így június 5-én, csütörtökön, a Törvényalkotási Bizottságban lett volna az utolsó lehetőség, hogy módosító javaslatokat nyújtsanak be a tervezethez, amit az előzetes napirend szerint a jövő héten (kedden vagy szerdán) meg is szavaztak volna. Végül azonban levették a bizottsági ülés napirendjéről az indítványt, és a hagyományosan szeptember közepén kezdődő őszi ülésszakig nem is térnek vissza rá.
Halász János fideszes képviselő május 13-án, nem sokkal éjfél előtt egyéni indítványként nyújtotta be a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot – aminek értelmezéséről összefoglalót készítettünk –, majd egy héttel később 116 képviselő, köztük Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter is a nevére vette. Ezzel együtt
Előbbi jelezte is, hogy nem vett részt a szöveg megalkotásában, Lázár pedig technikai kérdésnek minősítette a szabályozási részleteket. Feltűnő volt viszont, hogy mindketten arra utaltak: még nem ismert a törvényjavaslat végső verziója.
