Lengyelországban elnök lett egy focihuligánból

Nyerni fogunk és meg fogjuk menteni Lengyelországot

– ígérte még vasárnap este, a hivatalos eredmények nyilvánosságra hozatala előtt az új lengyel államfő, Karol Nawrocki. Pedig ekkor még az exit-pollok szerint vesztésre állt a konzervatív-nacionalista történész az elnökválasztás második fordulójában. A párton kívüli Nawrockit a 2023 végén ellenzékbe szorult jobboldali-populista párt, a PiS és annak vezére, Jaroslaw Kaczynski exminiszterelnök támogatta a kampányában, és az exbokszoló az utolsó pillanatig nem is adta fel a reményt, hogy nyerhet. Pedig választott tisztségre korábban még sosem szavazták meg.

Igaza lett tehát az egykori amatőr ökölvívónak, amikor nem hitt a közvélemény-kutatóknak, és gyakorlatilag már akkor ünnepeltette magát, amikor még riválisát, a varsói polgármestert, a centrista-baloldali kormány által támogatott Rafal Trzaskowskit hozták ki győztesnek az urnazárás után készült felmérések. A valóságos szavazatok megszámlálása után aztán hajnalra kiderült, hogy 51:49 arányban Nawrocki nyert.

Mindez azt jelenti, hogy Trzaskowski már a második elnökválasztását vesztette el egy jobboldali, PiS által támogatott jelölttel szemben, öt évvel ezelőtt ugyanis Andrzej Duda győzte le Trzaskowskit, szintén 51:49 arányban. Így tudta a szintén jobboldali, szintén a PiS által támogatott Duda két éve megakadályozni, hogy Donald Tusk miniszterelnök centrista-baloldali kormánya végrehajtsa a 2023-as parlamenti választásokon ígért közigazgatási, igazságszolgáltatási és más reformokat.

A 2015-től nyolc éven át illiberális módszerekkel kormányzó PiS tehát ellenzékbe került 2023-ban, de azóta is blokkolta a Polgári Koalíció (Donald Tusk és Rafal Trzaskowski pártja) által vezetett sokpárti kabinet és a Polgári Koalíció által irányított parlamenti többség akaratát. A lengyel elnöknek ugyanis vétójoga van a törvényalkotásban, és ezt a vétót csak 60 százalékos parlamenti többséggel lehet felülírni – ekkora támogatottsága viszont nincs a kormánypártoknak.

Most tehát Duda helyett egy másik jobboldali, PiS-támogatott politikus akadályozhatja a reformok végrehajtását. Persze Nawrocki nem reformellenesnek állította be magát vasárnap este, hanem azt ígérte, hogy nem engedik Donald Tusk miniszterelnöknek és kormányának, hogy a hatalmuk mindenre kiterjedjen. Nawrocki azt akarja, hogy a kabinetnek ne legyen hatalmi monopóliuma, mert ez egy „gonosz hatalom”, amely nem törődik a közpénzekkel, és elveszi az álmaikat.

Vagyis jól látható az, amire Aleksander Kwasniewski – az 1995 és 2005 között hivatalban lévő baloldali államfő – figyelmeztetett a választások éjszakáján: a lengyel társadalom nagyon polarizált.

És ez a megosztottság – ezt már mi tehetjük hozzá – leginkább az eliteket jellemzi. Lengyelországra is jellemző a konszenzusos elitek hiánya, ami térségünkben szinte mindenütt megfigyelhető. A szembenálló politikai pártok gyűlölettel tekintenek egymásra, az együttműködés köztük szinte kizárt, és az új államfő szavai is vészjóslóak ebből a szempontból a jövőre nézve.