Több mint huszonöt Makovecz-műből lesz műemlék, védetté válik a felcsúti Puskás Akadémia kollégiuma is

Makovecz Imre öröksége az elmúlt években elképesztően fontossá vált a kormánynak, hiszen egy időre újra fellángolt az építész fő műve, a katedrálisnak is beillő templom megépítésének gondolata, 2024 augusztusában pedig bejelentették, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai kampuszának is műemléki védettséget adnak. Októberben ezt újabb tucatnyi Makovecz-mű védettség alá helyezésének gondolata követte – a listán a 2011-ben elhunyt tervező korai munkái azonban meglepő módon nem kaptak helyet.

Egy 2025 januárjában megjelent rendelettervezetben aztán huszonhat struktúra védetté tételének ötlete bukkant fel, köztük a 2014-ben alapított felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia 2009-re elkészült kollégiumépületéé.

A listán a kollégium mellett ekkor a következő, sokszor jóval a tervező halála után felépült munkák szerepeltek:

• a Kis-Hárs-hegyen álló Makovecz-kilátó (1982),
• a III. Makovecz Imre (korábban Kecske) utca 25. alatti irodaház (1996), az építészhez kötődő MAKONA Kisszövetkezetből 1990-ben kivált Triskell Kft. központja,
• a Makovecz Központ és Archívum épülete, a család otthona, XII. Városkúti út 2/A. (2011),
• Csenger görögkatolikus temploma (2000),
• a Csenger, Ady Endre utca 14-16. alatti jelfa (2009),
• a csornai áruház (1969, később Albert Tóth János átépítette),
• Devecser Újjászületés ökumenikus kápolnája (2013),
• az Eger, Frank Tivadar utca 5. alatti sportuszoda (2000),
• Győr egykori Duna Iparcikk Áruháza (1972),
• a hódmezővásárhelyi Tisza utcában álló nyaraló (1997),
• a Makó, Búza utca 1. szám alatti bölcsőde (2008),
• a makói buszpályaudvar (2011),
• a makói Hagymaház (2000),
• a makói Hagymatikum épületegyüttese (2011),
• a makói Makovecz tér Zenepavilonja (2012),
• a mártélyi Boldogasszony-kápolna (2019),
• a mocsai Laczházy-vendéglő (1980),
• a mogyoródi Szent László kilátó-kápolna (2001),
• a pilisszántói Boldogasszony-kápolna (2006),
• a pilisszentkereszti (dobogókői) síház 1980-ban született része,
• a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium épülete (1993),
• a sárospataki református egyházi könyvtár (1987),
• a szentendrei Péter Pál utca 4. alatti szolgáltatóház (1976),
• a visegrádi Jurta kemping építményei (1977-1988), Babuka-madár szobra, faragott parkbútorai, az erdei vándortábor (1984), három tisztasági épület (1977-1981), a Mócsai-tanya (1982), a Péterfy Lászlóval közös munkaként született Nagy László széke (1979), a Mogyoróhegy vendéglő (1982) és az Erdei Művelődési Ház (1988) épülete,
• valamint a zalavári Millenniumi Emlékmű (2010).

A tervezet rövidesen jogerőre emelkedik – derül ki a Magyar Közlöny május 30-án megjelent számából, amiben a fenti lista teljes hosszában szerepel. A rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon, tehát június 6-án, pénteken lép hatályba.

Az állam a védelem kiterjesztésével párhuzamosan elővásárlási jogot is formál az ingatlanokra, így ha tulajdonosaik esetleg meg akarnak tőlük válni, akkor a kormány könnyen saját tulajdonává teheti azokat.