Pont a dubaji csoki miatt tűnne el a pisztácia?
Legyen szó a növény pirított magjáról vagy a magokkal ízesített fagylaltról, a pisztácia hazánkban is régóta kedvelt csemegének számít. Ám az elmúlt két évben az egész világot meghódító, tejcsokoládéból, ropogós-szirupos küneféből, tahiniből és pisztáciakrémből készített dubaji csoki akkora pisztácialázat hozott magával, hogy a zöld mag jelenleg népszerűbb, mint valaha.
A pár falat luxust ígérő édesség hivatalos változatát – amit ebben a cikkben mutattunk be részletesen – továbbra is csak az Egyesült Arab Emírségekben lehet beszerezni, de a TikTokon terjedő videóknak hála tavaly év végén nálunk is megjelent a dubaji csoki. Azóta nemcsak a fagyik és egyéb ételek dubajicsoki-verziója jelent meg, de a pisztáciás ízesítés is lépten-nyomon megjelenik: a McDonald’s, illetve a Starbucks is előrukkolt a saját pisztáciás lattéjával, de még a Pöttyös Túró Rudit vagy a Balaton szeletet is elkezdték pisztácia ízű krémmel ízesíteni.
A pisztácia reneszánsza azonban már korábban elindult. A francia séfek amerikai szövetsége már 2023-ban az év olajos magjának kiáltotta ki, az új csoki utáni rajongás pedig odáig vezetett, hogy megjelentek a nemzetközi pisztáciahiányt vizionáló hírek, és a gasztrovilágban is elkezdték a 2025-ös év ízeként emlegetni a pisztáciát.
Az elképesztő népszerűség újkeletű ugyan, ám a pisztáciafogyasztás az emberi történelem kezdetei óta velünk van: már Mózes első könyvében is a bőség jeleként említik. Alább szó lesz még a történelmi vonatkozásokról, de a jelen nagy kérdéseiről is:
- Mit parancsolt meg Sába királynő?
- Mi köze a pisztáciának a skorpió csípéséhez?
- És vajon tényleg kell-e tartanunk pisztáciahiánytól, és ha igen, annak a dubajicsoki-őrület áll-e a háttérben?
Jákobtól Bábel tornyáig
A latinul – az eredeti perzsa elnevezés, a pisztáh és a görög pisztaké után – Pistacia verának hívott pisztáciafa a mai Afganisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán területén őshonos, ahonnan a mai Irán, Szíria és Törökország területére is átterjedt. A történelem egyik legrégebbi, mezőgazdasági termeléséről ismert településén, az észak-iraki Dzsarmóban talált leletek pedig arról tanúskodnak, hogy
A fehérjében, rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban és telítetlen zsírsavakban gazdag – ezért a testünk koleszterin- és vércukorszintjére is jó hatást gyakorló – magbéllel rendelkező növény ősi történetét az is jól mutatja, hogy a legenda szerint a pisztácia volt az egyik olyan élelmiszer, amelyet Ádám az Édenkertben termesztett, és már az Ószövetség első könyvében is szerepel a neve.
