Nem az ember volt az első, aki két lábon járt és kőeszközt készített
Ha egy időgép segítségével ellátogatnánk a 20 millió évvel ezelőtti Afrikába, talán rá sem ismernénk. A miocén földtörténeti időszak (23-5,3 millió évvel ezelőtt) elején ez a ma száraznak, sivatagosnak ismert kontinens ugyanis jóval nedvesebb éghajlatú volt, a jelenleginél sokkal nagyobb területen borították sűrű erdők. Ekkor élték virágkorukat a főemlősök, amelyeknek megannyi változatos méretű, felépítésű és életmódú fajuk létezett a földrészen. Köztük voltak a mai orangutánok, gorillák, csimpánzok és emberek közös ősei is.
Ebben az időben ugyanis még nem különültünk el ettől a három csoporttól, ez a folyamat nagyjából 14-18 millió évvel ezelőtt kezdődhetett el. Az orangutánok ősei voltak az elsők, akik leágaztak, őket a gorillák követték (10-12 millió éve), utoljára pedig az emberek és a csimpánzok vonala vált külön, mintegy 7 millió éve. Ekkor vette kezdetét az emberiség története, amelynek megértésében Dr. Hajdu Tamás antropológus, az ELTE TTK Embertani Tanszék tanszékvezető docense volt lapunk segítségére.
Az emberi őstörténet kezdete
Hogy pontosan melyik faj lehetett az emberek és a csimpánzok utolsó közös őse, nem tudjuk, azonban vannak elképzeléseink. Egyes kutatók a Sahelanthropus tchadensis nevű fajt tekintik a két ág közötti kapocsnak, de erről megoszlanak a vélemények. Vannak ugyanis, akik szerint ez a faj a csimpánzok, mások szerint pedig már az emberek ágára tehető.
Az azonban biztos, hogy ez az emberős körülbelül 7 millió évvel ezelőtt élt a mai Csádi Köztársaság területén, vagyis éppen abban az időszakban, amikor kettévált az emberek és a csimpánzok vonala.
