Miért nézi bénultan a „külföld” Orbánék „külföldi befolyás” elleni harcát?
Halász János fideszes képviselő bő egy hete nyújtott be egy olyan törvényjavaslatot, amely az átláthatóságra és a szuverenitásra hivatkozva képes lehet ellehetetleníteni a Magyarországon még létező független sajtót (vagy annak egy részét) és civil szervezeteket. Később 103 további fideszes képviselő csatlakozott az indítványhoz.
A törvényjavaslat a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal kezébe adná a lehetőséget: nevezze meg azokat a civil szervezeteket és médiumokat, amelyek szerinte veszélyt jelentenek a magyar szuverenitásra. A listát kormányrendeletként közölnék, ellene jogi védelem nincs. A szankciók a külföldi támogatások huszonötszörösének megfelelő bírságtól az egyszázalékos szja-felajánlások kizárásán át végső soron a betiltásig terjednek.
Az úgynevezett átláthatóságról szóló törvény tervezetének számos olyan pontja van, ami nyilvánvalóan az uniós jogba és a nemzetközi normákba ütközik. A javaslat külföldi pénzként azonosítja az uniós forrásokat is, holott az Európai Unióban közös piac van. De még egy előfizetés, vagyis egy áru-, illetve szolgáltatás határon túli megvásárlása is külföldi támogatásnak minősülhet. A majdan kormányrendeletben közlendő listán szereplőket az azonnali jogvédelem mellett az érdemi jogorvoslat lehetőségétől is megfosztanák a kormány, illetve az adóhatóság döntésével szemben. Arról nem beszélve, hogy a szólásszabadság elleni nyílt támadásról van szó, ami egyértelműen ütközik az Európai Unió alapelveivel.
Ami a nemzetközi reakciókat illeti: mégsem történik jóformán semmi.
Az Európai Parlamentben a hetes cikkért felelős raportőr keményen kritizálta a törvényjavaslatot, és különleges tárgyalást is tartottak róla az Európai Parlamentben, de ennek semmilyen konkrét következménye nincs. Az Európa Tanács (amely nem uniós, hanem emberi jogi szerv) parlamentjének monitoring bizottsága pedig a törvénytervezet tárgyalásának felfüggesztésére szólított fel.
