Dunaferr: brutális, 728 milliárd forintos adósság jött össze
Irgalmatlan adósságot halmozott fel Magyarország legnagyobb acélműve, az ISD Dunaferr Zrt.
Orosz-ukrán tulajdonosi csatározások közepette, 2022 végén dőlt felszámolásba a saját tőkéjét régen felélt, jogszerűen megválasztott igazgatósággal nem rendelkező cég. Végül a Dunaferr testére szabott jogszabállyal ért véget a történt: megszületett a lex Dunaferr veszélyhelyzeti kormányrendelet, amelynek értelmében felszámolást kell indítani az olyan cég ellen, amelyik több mint 400 napja nem adott le mérleget. A Dunaferr pedig messze túl volt ezen, a 2019-es év beszámolójáig jutottak el.
A bíróság a napokban jóváhagyta a felszámolás alatt is működő ISD Dunaferr közbenső mérlegét, a Cégközlönyben megjelent közlemény szerint ez 2024. március 31-ei fordulónappal készült. A dokumentumban röpködnek a százmilliárdok, talán
A bírósági közlemény szerint ebből 3,5 milliárd előleg illeti meg a felszámolót. Ez a Honoratior Gazdasági Tanácsadó Kft. – bármilyen meglepő, nem a stratégiailag kiemelt cégek felszámolását menedzselő állami szervezet, a Nemzeti Reorganizációs Kft. intézi a Dunaferr ügyeit. A hatalmas összeg úgy jön ki, hogy a felszámolás alá került cég működéséből származó bevételéből és az eszközök eladásából befolyó pénz 1 százaléka a felszámolót illeti. A Dunaferr a felszámolást követően tovább termelt, és a szóban forgó időszakban 206,5 milliárd forint nettó árbevételt könyvelt el, valamint 10 milliárd forint folyt be vagyontárgyak eladásából, illetve követelésekből – így jött ki a milliárdos díj.
A dokumentumban hosszan ecsetelik, hogy még veszteség árán is érdemes volt tovább működtetni a gyárat, mert az azonnali bezárás óriási költségekkel járt volna:
- 50-60 milliárd forintra tették a környezeti kárt,
- 13,9 milliárdra a dolgozók munkaviszonyának megszüntetését
- és több tízmilliárd forintra tárgyi eszközök leállítása miatti kifizetéseket.
Az eszközállomány működés közben megejtett értékesítése nagyobb bevételt hozott, mint ami az eszközök kényszerértékesítéséből kijöhetett volna – áll a beszámolóban. Ez arra utal, hogy a Dunaferre szabott jogszabály révén a vasmű eszközeivel két új társaságot hoztak létre, a Dunarolling és Duna Furnace Dunai Vasmű Kft.-t, és ezeket hirdették meg eladásra. Az indiai-brit Liberty Steel vette meg és vállalta a működtetésüket. Az már más kérdés, hogy a lendület csak 2024 novemberéig tartott, a két dunaújvárosi „utódcég” rövid úton szintén a felszámolás sorsára jutott.
Itt írtunk részletesen a stációkról és arról, hogy a magyar állam legalább 70 milliárd forintot áldozott az indiai kalandra, kifizette a dolgozók bérét fél évre, és a kormány bankja 100 millió euró hitelt bocsátott rendelkezésre.
Visszakanyarodva az ISD Dunaferr Zrt. közbenső mérlegére,
A brutális tartozás nagyobb része vitatott követelés, egy részében már a felszámolás elrendelésekor per folyt. A vitatott tételek között van az ugyancsak felszámolásba dőlt, a vasművet energiával ellátó ISD Power 287 milliárd forinttal, valamint az Energiaügyi Minisztérium jogi főosztálya 85,6 milliárd forinttal, az utóbbi a peresített követelések között szerepel.
Miközben folyik az ISD Dunaferr illetve a két „utódtársaság” felszámolása, másodszor is eljátsszák a vasműmentő koreográfiát. Az eszközöket megint új társaságba szervezik, és annak eladásával próbálkoznak. Előtte azonban elküldik az összes dolgozót. Mintegy 2600 fő maradt a dunaújvárosi vasmű valaha 8-9 ezres állományából, de mint megírtuk, az új felállásban ennél sokkal kevesebb emberre lesz szükség. Hogy ezt hogyan oldja meg a vevő, az az ő dolga, a felszámoló dolgozók nélkül adja el az eszközök apportjával létrehozott cégeket. A felszámoló megítélése szerint a Duna Furnace vagyonával alapítandó társaság működéséhez minimum 800 dolgozó szükséges, a Dunarolling esetében 1000 főre becsüli a szükséges létszámot.
Annyi biztos, hogy pénteken kezdődik az első menet, a dolgozók tájékoztatása, és a végén mind a 2600 ember megkapja a felmondását.
