Papíron a svédek majdnem leszoktak a dohányzásról, ám a modelljüknek van egy súlyos hátulütője
A dohányzás elleni küzdelemben a legtöbbször Svédországot hozzák fel mintapéldaként, ahol mostanra a felnőtt lakosság kevesebb mint 5 százaléka dohányzik, vagyis gyakorlatilag alig szívnak hagyományos értelemben vett cigarettát. Ám egy nonprofit szervezet által végzett friss kutatás szerint van a svéd modellnek van egy árnyoldala, ugyanis azzal, hogy laza a szabályozás, a fiatalok nemcsak könnyebben juthatnak hozzá az alternatív dohánytermékekhez, de a dohányipar reklámjai egyre többször kerülnek változatos formában a szemük elé, a nikotinnak való kitettségük pedig nagyobb, mint valaha.
A svédek alapelve az, hogy nem a tiltásra építenek, hanem a cigaretta helyett alternatív dohánytermékek felé terelik a fogyasztókat. Ezt annyira komolyan veszik, hogy 1995-ben csak úgy voltak hajlandók csatlakozni az Európai Unióhoz, hogy mentességet kértek az unióban érvényben lévő snüssztilalom alól. Azóta a nikotinpárnák és a hevítéses dohánytermékek is elterjedtek az országban.
Különböző tanulmányok készültek korábban arról, hogy közel hárommillió európai állampolgár életét lehetett volna megmenteni, ha az elmúlt két évtizedben 12 másik uniós tagállamban, köztük Magyarországon is bevezették volna a Svédországban alkalmazott dohányfüstmentes stratégiát. Sokszor kiemelik, hogy az emberek a nikotinért dohányoznak, de a kátránytól halnak meg. Logikus is, hiszen a cigaretta szívásakor égéstermék keletkezik, a dohányfüstben hétezer kémiai anyag található, ezekből legalább 250 káros az egészségre.
Ez a megközelítés viszont a jelek szerint bizonyos tekintetben a visszájára sült el, legalábbis akkor, ha a legfiatalabb generációt vizsgáljuk.
