Biztonságpolitikai szakértő: A honvédelmi miniszter mondatai szakmailag nehezen értelmezhetők

A honvédelmi miniszter mondatai szakmailag nehezen értelmezhetők, ez sokkal inkább egy politikai beszéd volt

– erről beszélt a 24.hu-nak Bartha Dániel kül- és biztonságpolitikai szakértő, a budapesti székhelyű Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) igazgatója a Magyar Péter által közzétett reggeli hangfelvétellel kapcsolatban.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a felvételen a többi között arról beszél, hogy szakítanak az eddigi „béketevékenységeikkel”, és „átállnak a háborúhoz vezető út nulladik fázisára.” Bartha Dániel elmondta: mivel nem létezik ilyen szakmai kifejezés, így csak találgatni lehet azzal kapcsolatban, hogy a miniszter mire gondolhatott. Ő azt gyanítja, hogy a feltehetően katonai tiszteknek szóló beszéd inkább egyfajta megnyugtatás, iránymutatás volt egy nehéz helyzetben. Ebben az időszakban történt ugyanis, hogy több magas rangú katonát is elküldtek a hadsereg vezetéséből, ez a lépés pedig komoly feszültségeket okozott. Bartha Dániel hangsúlyozta: nem csak idősebb tábornokokat, ezredeseket, alezredeseket bocsájtottak el, hanem középkorúakat is, akik a tapasztalatukat, tudásukat már bőven a NATO-tagság alatt szedték össze.

2023 elején beszélt először arról Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hogy „a haderő személyi állományának meg kell újulnia”, és annak érdekében, hogy a fiatalok előreléphessenek, szükség van a parancsnoki és tiszti állomány átalakítására. A Válasz Online 2023 februárjában már arról számolt be, hogy Szalay-Bobrovniczky több mint 110 főtisztet, tábornokot mentett fel a kormányrendelet alapján, amely szerint a miniszter bárkinek a szolgálati viszonyát megszüntetheti, aki elmúlt 45 éves, legalább 25 évet szolgált. A portál azt írta, hogy gyakorlatilag lefejezték a vezérkart, többeket hazarendeltek fontos NATO-beosztásából, a Honvédelmi Minisztérium több főosztályvezetőjét leváltották.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő lapuknak azt mondta, bár valóban nem létezik „a háborúhoz vezető nulladik fázis” szakkifejezés, de a politika már Lengyelországban is használta ezt évekkel ezelőtt. A lengyel vezérkari főnöktől hallott ilyen kijelentést, mely igazából egy stratégiai váltást jelent. A felvételt egyébként egy lufinak tartja, melyet „nem lehet az őszödi beszéddel egy lapon említeni.”

Egy név nélkül nyilatkozó katonai szakértő is úgy fogalmazott lapunknak, hogy a felvételen nem egy szakmai, hanem egy politikai beszéd hallható, „melyet politikai célra használtak fel.”

Az a hadsereg, amelyik nem egy háborúra készül, az bontsa le magát, a katonák meg menjenek el péknek és burkolónak. Mi másra készülne egy hadsereg, ha nem egy háborúra?

– tette fel a költői kérdést a szakértő.

Magyar Péter a hangfelvételt „az Orbán-kormány őszödi beszédének” nevezte, de az érintett és a kormány ezt máshogy látja. A kikerült anyagot követően

• a honvédelmi miniszter Facebook oldalán arról írt, hogy egy Magyarország fegyveres védelmére kész és alkalmas hadsereget épít,
• Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a felvételt lepkefingnek nevezte,
• Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója szerint pedig a miniszter a háborúpárti erők honvédségből történő kiszorításáról beszélt a hangfelvételen.

Arról, hogy a miniszter szavainak milyen politikai hatása lehet Török Gábor politikai elemző írt. A politológus szerint

a politikai botrányok nem vagy-vagy elven működnek, azaz nem azt kell kérdezni velük kapcsolatban, hogy na akkor most rombolnak vagy sem. Sokkal hasznosabb, ha a botrányokat egy speciális Richter-skálán képzeljük el.

Véleménye szerint nagyon ritka az olyan botrány, amely azonnali és közvetlen reakciót vált ki, azaz a hatása rögtön kimutatható a közvélemény-kutatásokban, „erre még igazán az őszödi beszéd sem volt képes, bár az kétségtelenül elég ütős volt.” Mint írja, az ilyen hangfelvételes botrányoknál igazán két dolog számít: a részletek és az értelmezések.

Török szerint a honvédelmi miniszter kétségtelenül ismertebb, felépítettebb szereplő, mint Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselője (akinek a nyilatkozatára alapítva a Fidesz igyekszik egy politikai kampányt építeni – a szerk.), a téma pedig egyértelműen az Orbán-kormány „szíve közepe”. Ugyanakkor a megfogalmazást messze nem tartja annyira védhetetlennek, mint a „hazudtunk reggel, éjjel meg este” kijelentést.

Az ügy erejét a botrányskálán egyértelműen az ügy utókezelése, keretezése jelöli majd ki. Ismerve mindkét oldal politikai kommunikációs képességeit és az ebben az ügyben védekezni kényszerülő oldal médiarendszerét, nagyon magas számot a skálán ezen a ponton biztos nem prognosztizálnék

– fogalmaz Török.