Lebontották egy festőművész védett zuglói házát, amit a katonai elhárítás is jól ismert
Meglepő történet bontakozott ki az elmúlt hetekben Zuglóban: március első felében nyom nélkül eltűnt a Gyarmat utca képéből az 52. számú ház, aminek helyi védettségét a bontás előtt nem törölték, sőt: sem az önkormányzat, sem a kerület helytörténészei nem tudtak arról, hogy az ingatlanon bármiféle mozgás történik.
A témában a Zuglói helytörténet elnevezésű Facebook-oldal március 21-én kongatta meg a vészharangot, ez azonban már túl késő volt, hiszen a bontás addigra véget ért. A helytörténészek rövid posztjából kiderül, hogy az elmúlt közel százhúsz évben több alkalommal is átépített, eredeti szépségére nemrég már csak nyomokban emlékeztető házat a főleg freskói miatt ismert Lohr Ferenc (1871–1946) építtette, Zugló pedig egyedi védett építészeti értékként tartotta számon.
A témában a kerület vezetését is megkerestük, és válaszukból kiderült: az épület 2011. december 1-je óta élvezett védelmet, így a törvényes bontásig két út vezethetett volna.
- Ezek egyikében a tulajdonosnak kellett volna kérnie a védvonal kiradírozását,
- a másikban pedig szakértői véleménnyel kellett volna bizonyítani, hogy a helyzet életveszélyessé vált, így más megoldás nem létezik. Utóbbi esetben a tulajdonost kötelezték volna az eredeti vagy ahhoz a lehető legközelebb álló formában való visszaépítésre, ezt a folyamatot a gazda azonban nem indította el.
Az önkormányzat közölte: egy 2024-es kormányrendelet szerint a védett épületek, illetve épületrészek bontásához bontási engedélyt kell kérni, ezt egy helyi szintű rendelet szerint azonban egy településképi eljárásnak kell megelőznie. A főépítészi iroda így időben értesült volna a tervekről, ám ilyen értesítést nem kaptak, következésképp, amikor március 17-én tudomást szereztek a munkákról, a háznak már csak a hűlt helyét találták.
A tervezett új épületről, annak céljáról, illetve méreteiről a kerületnek sajnos semmiféle információja sincs, az építési jogok jó részét ugyanis 2020 tavasza óta a kormányhivatalok tartják kézben, a soklakásos társasházak engedélyeiről az Országos Építészeti Tervtanács dönt, az ÉTDR nevű állami rendszer publikus részének 2024. augusztusi beszántása óta (ennek hátulütőire itt hívtuk fel a figyelmet) pedig szinte teljesen vakon működnek.
Épp ezért kérdésekkel fordultunk Budapest Főváros Kormányhivatalához, ám azokra cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
