Boda Zsolt: Nincs tudomány szabadság nélkül

Idén ünnepli fennállásának 200. évfordulóját a Magyar Tudományos Akadémia. A jubileumra számos programmal és különleges tartalommal készülnek, amelyben szerepet kapnak a magyar tudományos élet alakjai is – derül ki a köztestület közleményéből.

Az MTA egy videósorozat keretein belül 22 magyar kutatót kérdezett a tudományhoz és saját szakterületéhez fűződő viszonyáról. A sorozat harmadik hosszabb epizódjában Boda Zsolt társadalomkutató fejti ki gondolatait, aki szerint olykor merni kell megkérdőjelezni az igaznak elfogatott állításokat is, ám ennek a magatartásnak is létezik káros szélsősége.

A mai világban sok ember érzi azt, hogy igaza van. A közösségi médiában egyes emberek, csoportok minimális tudással, nagyon hangosan, nagyon magabiztosan terjesztenek butaságokat

– mondta a szakértő.

Azt is elárulta, hogy sokszor megkapja azt a kérdést, hogy mire is jó a társadalomtudomány. Ez a kutatási terület nem állít elő gyógyszereket veszélyes betegségekre és nem hoz létre új technológiákat sem, viszont megvizsgálja, hogy ezek feltűnése milyen hatással van a társadalmakra, és hogyan oldhatók meg a megjelenésükből fakadó problémák.

Boda Zsolt ez után arról beszélt, a tudomány elengedhetetlen feltétele a szabadság. Anélkül ugyanis nem nyílik lehetőségünk kritikai hozzáállást tanúsítani, megkérdőjelezni széles körben elfogadott eredményeket is. Márpedig a kutatáshoz kell egy ilyen bátorság, hogy kiállhassunk a saját igazunkért.

A videósorozat előző epizódjaiban Kemenesi Gábor virológus és Kiss L. László csillagász beszéltek, akik megszólalásaikban a hatékony tudománykommunikáció fontosságára hívták fel a figyelmet. Meglátásaik szerint a tudományba vetett bizalom mára mélypontra süllyedt, ez pedig sok megelőzhető szenvedés forrása.