Még fel sem állt az új kormány, máris forradalmi változásokról döntöttek Németországban

Igen komoly hatással lehet egész Európára, ami a héten történt Németországban: a törvényhozásban megszavazták a védelmi és infrastrukturális kiadások jelentős megemelését, ami komoly hatással lehet az európai gazdaságra és a közös katonai védelemre.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök például így nyilatkozott róla:

fantasztikus hír minden európai számára.

Ursula von der Leyen is „kiválónak” titulálta, hogy kedden a Bundestagban elfogadott javaslat alapján Németországban

• a védelmi és a biztonsági kiadások szinte teljesen – a GDP egy százaléka felett – mentesülnek az alkotmányban rögzített szigorú adósságszabály, az úgynevezett adósságfék alól,
• valamint létrehoznak egy 500 milliárd eurós (úgy 20 ezer milliárd forintos) alapot a következő 12 évre infrastrukturális fejlesztésekre.

Az 500 milliárdból mintegy 100 milliárd megy el a klímasemlegesség 2045-re tervezett elérésére (klímavédelemre és a gazdaság környezetbarát átalakítására), valamint 100 milliárdot a tartományok kapnak, és a rájuk vonatkozó szigorú adósságszabályokon is lazítanak.

Összességében a meghatározott két célra akár ezermilliárd eurót is elkölthet majd a német állam.

Történelmi léptékű vállalásról van szó. Csak összehasonlításképpen: amikor az orosz invázió kezdetén elszabadultak az energiaárak, 200 milliárd eurót különített el a német kormányzat, a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kompenzálásra pedig egy 600 milliárd eurós alapot hoztak létre, ám annak végül csak a töredékét költötték el.

A merkeli hagyomány

Az adósságfék eltörléséhez alkotmánymódosításra van szükség. Eleinte rizikósnak tűnt, hogy meglesz-e hozzá a kétharmados minősített többség. A parlament alsóházában, a 720 fős Bundestagban végül 512-206 arányban (tartózkodás nélkül) szavazták meg, miután az eleinte ódzkodó Zöldek is áldásukat adták az alkotmánymódosításra. A következő kormánypártoknak – a kereszténydemokrata CDU/CSU-nak, illetve az új parlamentben már kisebbik kormánypártként működő szociáldemokrata SPD-nek – sikerült meggyőzniük a zöldpolitikát képviselő pártot azzal, hogy a tervbe beemelték az ő követelésüket is. A javaslat így tartalmazza, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos költségek is az alap részét képzik, és 2045-re klímasemlegessé kell válnia Németországnak. Ez tehát deklarált célként bekerül a német alkotmányba.