A GNU projekt a napokban jelentette be, hogy elkészült és letölthetővé tette gettext nevű lokalizációs keretrendszere és segédeszköze első stabil változatát. A gettext 1.0 közel 30 év munkájának eredménye, aminek története egészen az 1990-es évekre nyúlik vissza.
A Cursor, az egyik legismertebb fejlesztői MI-s fejlesztőkörrnyezetet készítői cég a közelmúltban nagy vihart kavart egy bejelentésével, amiben azt állította: mesterséges intelligenciás ügynökei nulláról, önállóan fejlesztettek le egy komplett, működő böngészőt - méghozzá Rust programozási nyelven. Bár a gépi értelmeknek közel egy hétre volt szüksége a kódbázis létrehozásához, de a cég szerint az MI-ügynökök által létrehozott 3 millió soros kódbázis "teljes HTML- és CSS-kezeléssel" és komplett "JS virtuális géppel" is rendelkezett.
Biztonsági szakértők a napokban számoltak be arról, hogy sikerült azonosítaniuk két olyan - valószínűleg egymással összefüggésbe hozható - bővítményt is a Visual Studio Code piacterén, amik forráskódokat lopkodtak az őket feltelepítő fejlesztőktől. A népszerű kódszerkesztőhöz készült bővítések amúgy egyszerű hozzáférést ígértek a felhasználóknak a ChatGPT szolgáltatásaihoz, de arról, hogy emellett szépen titokban Kínába szivárogtatják a VS Code-ban megnyitott és szerkesztett fájlokat, mélyen hallgattak.
Az Oracle arra készülhet, hogy szinte teljesen leállítja a nyílt forrású MySQL adatbáziskezelője fejlesztését - aggódnak a projekt miatt szakemberek. A vállalat ugyanis a közelmúltban igen jelentős leépítést hajtott végre az előbbivel megbízott csapatában, és komolyan csökkent a commit-ok száma is a szoftver kódbázisában.
Az új Raspberry Pi csütörtökön újabb bővítését jelentette be termékpalettájának. A cég ugyanakkor ezúttal nem egy a korábbiaknál erősebb miniszámítógépet vagy egy új típusú kiegészítő modult ad ki, hanem egy saját tollmeghajtót kezd el majd szállítani és árulni.
Miközben világszerte a legtöbb, az MI-be az elmúlt években irdatlan pénzeket invesztált nagyvállalat vezetője pániküzemmódba látszik váltani a technológia köré fújt lufi kidurranásának jelei miatt, egyikük a többitől eltérően inkább ráduplázni látszik az eddigi - egyre inkább alaptalannak bizonyuló - pozitív prognózisra a blöff végkimenetelét illetően.
A jQuery fejlesztői a múlt hét végén letölthetővé tették ismert JavaScript-keretrendszerük legújabb kiadását. A jQuery 4.0 az elmúlt közel egy évtized első olyan változata, ami lépteti a főverziószámot is - ennek pedig jó oka van, mert igen jelentős változásokat tartalmaz.
Március elején fog megtekinthetővé válni egy új dokumentumfilm, aminek célja annak bemutatása, hogy miként változtatta meg a szoftverfejlesztés világát néhány elkötelezett cseh mérnök a 2000-es évek elején. Az "IntelliJ IDEA: The Documentary" ugyanis az elmúlt negyed évszázad egyik legbefolyásosabb és még ma is egyik legtöbbek által használt integrált fejlesztői környezetének történetét dolgozza fel.
A napokban érdekes párhuzammal szemléltette a programozó mesterséges intelligenciákat, illetve azok jelenlegi képességi szintjét a Ruby on Rails megalkotója egy podcastos interjúban. David Heinemeier Hansson ugyanis a beszélgetésben közölte: szerint a gépi értelmek jelenleg még egy junior programozó szintjén sem képesek fejleszteni, működésük pedig leginkább egy "pislákoló villanykörtéhez" hasonlítható.
A Raspberry Pi a héten egy, kifejezetten a mesterséges intelligenciák futtatását támogató új bővítőmodul kiadását jelentette be miniszámítógép-családjához. Az új AI HAT+ 2 egy rakás plusz memóriával, valamint tensor áramkörök segítségével gyorsítja meg ezek működését a cég termékein.
Elmaradt a várt nagy fordulat a Java és a C# között a programozási nyelvek népszerűségi statisztikájában, miután előbbi visszaszorulása megállt, utóbbi hódítása pedig elakadt abban. Ez derült ki a TIOBE legújabb frissítéséből, amiben ugyanakkor egy váratlan fordulat azért megjelent az elmúlt év utolsó hónapjában.
Linus Torvalds, a Linux és a Git megalkotója a napokban egy új hobbiprojektet jelentett be, amit mondhatni a legmodernebb technológiával készített el. Az AudioNoise-nak elnevezett segédprogramját ugyanis mesterséges intelligencia segítségével - mi több, vibe kódolással alkotta meg.
