Donald Trump péntek este - a tőzsdék zárását követően - azt írta, hogy fontolgatja az Egyesült Államok Irán elleni háborújának fokozatos leépítését, mivel az amerikai hadsereg „nagyon közel” áll a kitűzött célok eléréséhez. Eközben az Egyesült Államok harminc napra felfüggesztette az iráni kőolaj tengeri vásárlására vonatkozó szankciókat, aminek célja az amerikai-izraeli-iráni konfliktus nyomán megugrott olajárak enyhítése. A lépések egyelőre nem hatották meg Iránt: a perzsa állam szombatra virradóra több ballisztikus rakétával támadta Izraelt, valamint egy az Indiai-óceánon található amerikai-brit katonai bázist is, ami nagy meglepetést okozott. Amerika és Izrael válaszul szombat reggel megtámadta a natanzi urándúsító létesítményt. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.
Összesített adatokat közöltek az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának emberveszteségeiről. A konfliktus számos országban szedett áldozatokat, de a legsúlyosabb veszteségeket Irán szenvedte el - írta az Al Jazeera.
Az Iráni Forradalmi Gárda légierejének parancsnokát, Madzsid Muszavit súlyos bírálatok érték a magas rangú gárdaparancsnokok részéről. A vádak szerint a folyamatos összecsapások idején távol maradt egységeitől, vezetés nélkül hagyva alárendeltjeit – tudta meg az Iran International névtelenséget kérő forrásoktól - írta az Iran International.
A Fed hiába emelte a kamatokat, az adatközponti beruházások nem lassultak. Az AI-boom erősebb volt minden monetáris féknél. Most viszont iráni drónok találják el az AWS szervertermeit, a Hormuzi-szoros zárva, az olaj 100 dollár felett, a kötvényhozamok az egekben. Ami a jegybanknak nem sikerült, azt egy geopolitikai sokk talán megteszi.
Amerika szövetségesei már nem tekintik az USA-t a kollektív biztonság, a szabadkereskedelem és a jogállamiság bajnokának. Ugyanakkor Kína növekvő gazdasági ereje és politikai befolyása sok országot aggodalommal tölt el, amelyek jóléte egyre inkább a Kínával való konstruktív kapcsolatok fenntartásától függ. Ebben a feszült új környezetben – amelyben az USA és Kína uralja a nemzetközi rendszert, Oroszország pedig annak felforgatására törekszik – Mark Carney kanadai miniszterelnök januárban arra szólított fel, hogy „a középhatalmaknak együtt kell fellépniük”. De mit is jelent ez pontosan? A “középhatalmak” megerősíthetik-e a meglévő multinacionális intézményeket, mint például az ENSZ-t? Együtt tudnak-e működni olyan kérdésekben, ahol érdekeik egybeesnek, hogy megvédjék a közös javakat? Sok okunk van arra, hogy szkeptikusak legyünk e téren. De ha ezek az országok most nem találnak módot arra, hogy érvényesítsék érdekeiket, akkor el kell viselniük mindazt, ami az amerikai-kínai dominancia által meghatározott jövőben rájuk vár.
Az Egyesült Államok lebombázta az összes iráni létesítményt, amely veszélyt jelenthet a Hormuzi-szoros hajóforgalmára - közölte Brad Cooper, a CENTCOM parancsnoka az X-en közzétett videóban.
Újraindult a szállítás azon a vezetéken, amely az iráni földgázt továbbítja Irak felé. Az ellátás néhány nappal korábban állt le a dél-parszi mezők elleni izraeli bombázás következményeként.
Tavaly 415-en haltak meg közel 14 600 közúti balesetben Magyarországon. Míg 2024-hez képest csak hajszálnyival csökkent a balesetek száma, ezek közül 7%-kal kevesebb volt végzetes valamelyik résztvevő számára. A következőkben úttípus (autópálya, autóút, stb.) és kimenet (halálos, súlyos, illetve könnyű sérülés) szerinti bontásban mutatjuk a legfrissebb baleseti statisztikákat. Következő cikkünkben a balesetek okozóira fókuszálunk. Elöljáróban annyit, hogy az elektromos rollerek immár ezernél is több, személyi sérüléssel járó balesetet okoztak, ami 2,7-szer annyi, mint egy évvel korábban. A kerékpáros balesetek száma megduplázódott, az elektromos kerékpároknál pedig még ennél is nagyobb növekedést látunk.
Az orosz légierővel jó viszonyt ápoló FighterBomber Telegram-csatorna bejelentette egy Mi-8-as katonai helikopter elvesztését, amelyet nagyon úgy néz ki, hogy ismételten egy drón szedett le. Ez már két napon belül a második veszteség.
