Öt kutató magyarázza el a kozmosz egyik legkülönösebb jelenségének rejtélyeit.
A C/2026 A1 (MAPS) üstökös mindössze a napátmérő egytizedének megfelelő távolságra halad majd el a napfelszín fölött, miközben hatalmas, a fénysebesség mintegy 0,2 százalékát elérő sebességgel száguld.
A részecskék felgyorsítására több megoldás is rendelkezésre áll.
A jelenség megtekintéséhez a csillagászok nyílt, kitakarásmentes, szabad horizontú helyet javasolnak, mivel az égitestek viszonylag alacsonyan járnak majd a horizonthoz közel.
A világ negyedik leggazdagabb embere új koncepcióval állt elő az aszteroidák elhárítására.
Egy “szerencsés” véletlennek köszönhetően lehetett csak észrevenni a lézert, ami valójában mézer.
A csillagászok régóta abból indulnak ki, hogy az élet kialakulásához szükséges feltételek elsősorban a csillagok körül keringő bolygókon keresendők. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy a világegyetemben létezhetnek olyan helyek is, ahol csillag nélkül, a csillagközi tér sötétjében is fennmaradhatnak az élethez szükséges körülmények.
Fosszília az űrben.
A NASA New Horizons űrszondája által készített nagy felbontású felvételek feltárják a Plútó geológiailag aktív arcát, ahol a csontig hatoló hidegben acélkeménységű vízjégből épült, többezer méter magas hegyláncok tornyosulnak a nitrogénjég borította síkságok fölé.
Miközben Magyarországon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc zajlott, csillagászok egy csoportja szivacsszerű objektumot talált, ami azóta is tartogat érdekességeket a kutatók számára.
A projekt egyik hosszabb távú kérdése, hogy az mRNS-alapú technológia alkalmas lehet-e arra, hogy az űrutazás idejére átmenetileg fokozza a DNS-javító fehérjék termelődését.